Az Egészségügyi Világszervezet ma közzétett jelentése szerint a betegek 99%-aa világ lakossága levegőt lélegzikamely meghaladja a WHO levegőminőségi határértékeit, veszélyeztetve az egészségüket, és a városokban élők egészségtelen mennyiségű finom részecskét és nitrogén-dioxidot lélegeznek be, ami leginkább az alacsony és közepes jövedelmű országokban élőket érinti.
A jelentés megjegyzi, hogy 117 ország több mint 6000 városában figyelik a levegő minőségét, ami rekordszám.Az Egészségügyi Világszervezet hangsúlyozza a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának korlátozásának és egyéb gyakorlati intézkedések meghozatalának fontosságát a légszennyezettség csökkentésére.
Finom szemcsés anyag és nitrogén-dioxid
A nitrogén-dioxid gyakori városi szennyezőanyag, a részecskék és az ózon prekurzora.A WHO levegőminőségi adatbázisának 2022-es frissítése először vezeti be a nitrogén-dioxid (NO2) éves átlagos koncentrációjának földi mérését.A frissítés magában foglalja a 10 mikron (PM10) vagy 2,5 mikron (PM2,5) átmérőjű részecskék mérését is.Ez a kétféle szennyezőanyag főként a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséhez kapcsolódó emberi tevékenységből származik.
Az új levegőminőségi adatbázis az eddigi legkiterjedtebb a felszíni légszennyezettségnek való kitettségről.Körülbelül 2000 további város/emberi település rögzíti a földi alapú megfigyelési adatokat szálló por, PM10 és/vagyPM2,5a legutóbbi frissítéshez képest.Ez közel hatszoros növekedést jelent a jelentések számában az adatbázis 2011-es indulása óta.
Ugyanakkor a légszennyezettség által az emberi szervezetben okozott károk bizonyítékai gyorsan növekednek, és a bizonyítékok arra utalnak, hogy sok légszennyező anyag akár nagyon alacsony szinten is súlyos károkat okozhat.
A részecskék, különösen a PM2,5 mélyen behatolhatnak a tüdőbe, és bejuthatnak a véráramba, és hatással vannak a szív- és érrendszerre, az agyi érrendszerre (stroke) és a légzőrendszerre.Új bizonyítékok arra utalnak, hogy a részecskék más szervekre is hatással lehetnek, és más betegségeket is okozhatnak.
Tanulmányok kimutatták, hogy a nitrogén-dioxid összefüggésbe hozható a légúti betegségekkel, különösen az asztmával, ami légúti tüneteket (például köhögést, sípoló légzést vagy légzési nehézségeket), kórházi kezeléseket és sürgősségi látogatásokat eredményez.
Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója elmondta: „A fosszilis tüzelőanyagok magas árai, az energiabiztonság, valamint a levegőszennyezés és az éghajlatváltozás kettős egészségügyi kihívásaival való szembenézés sürgőssége rámutat arra, hogy sürgősen fel kell gyorsítani egy olyan világ felépítését, amely kevésbé függ a fosszilis tüzelőanyagoktól.
Intézkedések a javításralevegő minőségeés egészség
Aki gyors és intenzívebb fellépést kér a levegőminőség javítása érdekében.Például nemzeti levegőminőségi szabványok elfogadása vagy felülvizsgálata és végrehajtása a WHO legutóbbi levegőminőségi irányelveivel összhangban;A tiszta háztartási energiára való átállás támogatása főzés, fűtés és világítás terén;Biztonságos és megfizethető tömegközlekedési rendszerek, valamint gyalogos- és kerékpáros-barát hálózatok kiépítése;Szigorúbb gépjármű-kibocsátási és hatékonysági szabványok végrehajtása;Járművek kötelező ellenőrzése és karbantartása;Befektetés energiahatékony lakásokba és energiatermelésbe;Ipari és települési hulladékkezelés fejlesztése;Csökkentse az agrár-erdészeti tevékenységeket, például a mezőgazdasági hulladékégetést, az erdőtüzeket és a széntermelést.
A legtöbb városban problémái vannak a nitrogén-dioxiddal
A jelentés szerint a levegőminőséget figyelő 117 ország közül a magas jövedelmű országok városainak 17 százalékában a levegő minősége nem éri el a WHO levegőminőségi irányelveit a PM2,5 vagy PM10 tekintetében.Az alacsony és közepes jövedelmű országokban a városok kevesebb mint 1%-a teljesíti a WHO által javasolt levegőminőségi küszöböt.
Globálisan az alacsony és közepes jövedelmű országok a globális átlaghoz képest még mindig jobban ki vannak téve az egészségtelen mennyiségű szálló pornak, de a NO2-mintázatok eltérnek egymástól, ami arra utal, hogy kisebb a különbség a magas, illetve az alacsony, illetve a közepes jövedelmű országok között.
Javított ellenőrzés szükséges
Európa és bizonyos mértékig Észak-Amerika továbbra is a legátfogóbb levegőminőségi adatokkal rendelkező régiók.Bár sok alacsony és közepes jövedelmű országban még mindig nem állnak rendelkezésre PM2,5 mérések, a legutóbbi, 2018-as adatbázis-frissítés és a mostani frissítés között jelentősen javultak, és ezekben az országokban további 1500 emberi település figyeli a levegő minőségét.
Feladás időpontja: 2023. augusztus 24